Miért válasszon minket?
Fogászatunk több, mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik. Barátságos környezetben fájdalommentes kezelésekkel és ingyenes parkolási lehetőséggel várjuk önöket.
Fogászatunk több, mint 30 éves tapasztalattal rendelkezik. Barátságos környezetben fájdalommentes kezelésekkel és ingyenes parkolási lehetőséggel várjuk önöket.
Barátságos rendelő, emberközpontúság, fájdalommentes kezelések
Legmodernebb eljárások és anyagok, teljes körű fogászati eljárás
Aut suscipit aut cum nemo deleniti aut omnis. Doloribus ut maiores omnis facere
Az alábbi videókban és cikkekben számolunk be a fogorvoslásban történő legújabb tudományos előrelépésekről.
A TOKUYAMA UNIVERSAL BOND egy kétkomponensű, önkötő fogorvosi ragasztó rendszer mind a közvetlen, mind a közvetett helyreállításhoz, melyet önsavazó, szelektív-zománc-etch és Total-etch technikákhoz lehet használni.
A fog (latinul dens, dentis) egy látható korona és egy, az állcsontokban rögzülő gyökér alkotta kemény szerv. A gerinceseknél fejlődött ki. Fő funkciójuk a táplálék megragadása, és – az emlősöknél – az emésztést megkönnyítő felaprózása, a rágás. Az embernél szerepet kapnak a beszédhangok képzésében, az esztétikai megjelenésben, egyes állatoknál pedig fegyverként szolgálnak. A törzsfejlődés során ezen funkcióknak megfelelően alakultak ki a különböző fogmorfológiák. Például a növényevőknek több az őrlőjük (a növényi táplálék nehezen emészthető), és a ragadozóknak jól fejlett szemfoguk van (az áldozat megragadására). Bővebben
A fogak ápolásának a célja a különböző fogakat érintő betegségek (fogszuvasodás, fogágygyulladás, rossz lehelet) megjelenésének a megelőzése.
A fogszuvasodás egy idült folyamat, amely a fogak keményszöveteinek a roncsolódásával jár és a felszínről a fogbél (pulpa) felé halad.
Az egészséges fogbél különböző irritációkra gyulladással reagál, melyet fogbélgyulladásnak (pulpitis) nevezünk.
Lehetnek genetikailag meghatározott, vagy szerzett (környezeti hatásokra jelentkező) rendellenességek.
Definíció szerint a fogászat az orvostudomány egyik ága, amely magában foglalja a fogakkal , a szájüreggel és a kapcsolódó szerkezetekkel kapcsolatos bármely betegség diagnosztizálását, megelőzését és kezelését.
Qui laudantium consequatur laborum sit qui ad sapiente dila parde sonata raqer a videna mareta paulona marka
Et nobis maiores eius. Voluptatibus ut enim blanditiis atque harum sint. Laborum eos ipsum ipsa odit magni. Incidunt hic ut molestiae aut qui. Est repellat minima eveniet eius et quis magni nihil. Consequatur dolorem quaerat quos qui similique accusamus nostrum rem vero
Qui laudantium consequatur laborum sit qui ad sapiente dila parde sonata raqer a videna mareta paulona marka
Ea ipsum voluptatem consequatur quis est. Illum error ullam omnis quia et reiciendis sunt sunt est. Non aliquid repellendus itaque accusamus eius et velit ipsa voluptates. Optio nesciunt eaque beatae accusamus lerode pakto madirna desera vafle de nideran pal
Eos voluptatibus quo. Odio similique illum id quidem non enim fuga. Qui natus non sunt dicta dolor et. In asperiores velit quaerat perferendis aut
Iure officiis odit rerum. Harum sequi eum illum corrupti culpa veritatis quisquam. Neque necessitatibus illo rerum eum ut. Commodi ipsam minima molestiae sed laboriosam a iste odio. Earum odit nesciunt fugiat sit ullam. Soluta et harum voluptatem optio quae
Maga az implantáció szó jelentése fogbeültetés, beágyazás.
Olyan beavatkozás, amely során a test másik részéről származó, vagy idehen anyagot ültetnek be a szervezet egy adott pontjára. Az implantátum maga a beültetendő anyag. A manapság használt fogászati implantátumok többsége felületkezelt tiszta titán, melyek anyagukat tekintve semmiben sem különböznek a test egyéb területein alkalmazott orvosi készítményektől (pl: csípőprotézis). Durva megközelítésben leginkább egy speciálisan kialakított és felületkezelt csavarhoz hasonlítanak, melyek a hiányzó fogak pótlása érdekében az alsó, vagy felső állkapocscsont meghatározott helyére kerülnek behelyezésre. Részletek
Fogszabályzó kezeléssel a fogszabályozó szakorvos instrukciói alapján helyreállíthatóak a harapási rendellenességek, a fogak funkciója és esztétikája.
A fogszabályozásban ma már nincs korhatár, de előfordulhat, hogy gyermekkorban a megfelelő időben végzett kezeléssel elkerülhetővé válik a súlyosabb elváltozások kialakulása, amelyeket felnőttkorban esetleg csak műtéttel lehet korrigálni. Részletek
A fogfehérítés a fog esztétikusabbá tételét, fehérítését irányozza elő.
Fiatal korában szinte mindenkinek fehérek a fogai, ám az évek múlásával, az elfogyasztott ételek és italok (pl. vörösbor, kávé, kóla), továbbá a káros szenvedélyek hatására (dohányzás) a fogak elszíneződnek. A fogfehérítés révén megszüntethetőek ezek az elszíneződések a fog kemény és lágy szöveteinek károsítása nélkül; az eljárás nem okoz semmilyen szöveti károsodást és pár évente megismételhető. Részletek
Ahogyan minden orvostudomány, úgy a fogászat is számos változáson ment keresztül az első ilyen jellegű próbálkozások óta. Vajon hogyan fejlődött fel a mai szintre és kik voltak ennek úttörői? Az alábbiakban erre adunk rövid válaszokat:
Elsőként ő javasolja az aranylemez borítást a fog megtartása érdekében. A melegre fájdalommal reagáló lyukas fogat a beavatkozás előtt hűsítő hatású anyagokkal, a hidegre érzékenyt pedig hevítő hatású szerekkel töltik fel. Ha ezek hatásának elmúltát követően a fog nem fáj elviselhetetlenül, jöhet az aranytömés. Kauterizálásnál (tüzes vassal történő égetésnél), fogfájás ellen alkalmazva, Giovanni a beteg fog kifúrását is javallja: "és ha szükséges, egy kis fúróval át kell fúrni a fogat, hogy a kauterizáló, azaz égető erő eljusson a beteg helyre".
Egy asszony a foghúzóhoz kíséri férjét
(tollrajz egy 1467-es sakktáblakönyvből - Landesbibliothek, Stuttgart)
A szöveg első három sora: "Hallottam egy történetet egy asszonyról, ki férjének négy beteg fogát is kivétette...". A középkorban a "fogtörő"-nek nevezett foghúzók a kézműves-seborvosok külön csoportját alkották. Ugyanúgy, mint a szemorvosok, a hályogszúrók, mint az okkult gyógyítók, a kőmetszők és sérvoperálók, elsősorban vásárról vásárra járva vagy egyéb sokadalmakban, vándorolva működtek.
A "pelikán"-t, a fogak eltávolítására szolgáló eszközt először Németországban állítják elő. Az effajta eszközök azért viselik a pelikán nevet, mert "alakjuk olyan, akár egy pelikán csőréé, és egy talppal vagy lábbal más fogakba kapaszkodnak" - magyarázza az olasz anatómus, aquapendentei Hieronymus Fabricius.
Pelikánfogó és Hieronymus Fabricius (1537-1619)
Ambroise Paré francia seborvos a pelikán különböző formáit írta le, melyeket a vasból készült, és akkoriban igen elterjedt fogemelő szerszám mellett használtak. A beavatkozás után érvégést kell végezni, a fogüreget ujjal össze kell nyomni, majd a szájat ecetes vízzel kell öblögetni.
Párizsban megjelenik a francia Pierre Fauchard (1680-1761) A fogsebészet és a fogkezelés (Le chirurgien dentiste ou traité des dents) című kétkötetes munkája. Ezt az elsőként megjelent fogászati könyvet A francia fogorvoslás címmel 1733-ban Berlinben is kiadják. A könyvben megtaláljuk a kor fogászattal kapcsolatos anatómiai és sebészeti ismeretanyagát, de a foghúzás gyakorlati módszereit is.
A fogsebészet és a fogkezelés
A könyv megírásakor Fauchard elsősorban saját tapasztalataira támaszkodott. A könyv első kötetének 38 fejezetéből 26-ot, valamint a második kötetet Fauchard a foggyógyászat egyes területei megismerésének szentelte. Így az első fejezetben például A fogak szerkezetéről, fekvéséről és egymással való kapcsolatáról ír, saját, addig szerzett tapasztalatai alapján. A fogbetegségek fogalmának pontos meghatározására és a kezelésükhöz használt legbiztosabb gyógyszerek megadására is törekedett. Ebbe az új tudományos megközelítésmódba azonban még beletartoztak a hagyományos eljárások csökevényei is, mint például a fogszuvasodás megelőzésére ajánlott, saját vizelettel történő napi szájöblögetés. A fogférgek elméletével kapcsolatban, amelynek alapjában véve Nicholas Adry (1701), más néven a "Féregdoktor" dolgozott ki, Fauchard szkeptikusan foglalt állást. A fogbetegségek okát ő inkább a szervezet nedváramlásának felborulásában látta, és úgy vélte, hogy nem a férgek rágják, illetve lyukasztják ki a fogakat, hanem az ételek vagy a romlott nyál, esetleg különböző férgek visszamaradt petéi okozzák a fogszuvasodást. Pierre Fauchard munkája lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a foggyógyászat mint önálló speciális szak leváljon a sebészetről, és fokozatosan önálló szakká nője ki magát.
Pierre Fauchard (1678-1761) és Nicolas Adry (1658-1742)
A fogférgek ábrázolása 1708-ból (elefántcsont)
A fogfájásért és a fogromlásért felelősnek tartott fogférgekkel kapcsolatos ősi elképzelések csak a VIII. században, az objektív természetkutatás eredményeinek a tükrében kezdték hitelüket veszteni
John Hunter (1728-1793) londoni sebész és anatómus két kötetben adja ki értekezését Az emberi fog természettörténete (Treatise on the Natural History of the Human Teeth) címmel. Ebben az állkapocs és a fog pontos anatómiai leírását adja, megteremtve ezzel a tudományos alapokon nyugvó fogászatot.
John Hunter (1728-1793)
Az emberi fog természettörténete
Hunter javasolta elsőként a pulpa (fogbél) teljes eltávolítását a fog tömése előtt. A transzplantáció lelkes híve, mely akkortájt ugyan kétséges kimenetelű, de Angliában elterjedt fogpótlási művelet volt. Tagadta, hogy egy fog egyik emberből a másikba való átültetése betegségek átvitelét is jelentheti: "A legjobb a dologban az, hogy nagyon sok olyan ember van, akiknek egy-egy foga olyan alkatú, hogy egy kihúzott fog helyébe történő beültetés sikeres lehet, mivel igen gyakori, hogy az eredeti fognál sokkal biztosabban ül a helyén". Hunternek ez a fiatalkori fogászati tevékenysége csupán egy epizódja munkásságának. Az anatómia és a sebészet terén sokkal széleskörű munkát végzett. Mint kórboncnok sebész, részletesen leírta az idegsokkot, a visszérgyulladást, az általános fertőzést és a bélcsavarodást. 1794-ben posztumusz megjelent értekezése a gyulladásos betegségekről és a lőtt sebek ellátásáról alapvető jelentőségű a tábori sebészetben.
A párizsi fogász, Chémant kifejleszti a porcelánprotézist, amelyet törhetetlennek és szagtalannak hirdet. A XVIII. század vége felé a fogátültetés, minden veszélye ellenére is gyakorlattá vált.
Nicolas Dubois de Chémant (1753-1824)
Mineral Paste Teeth
James Beall Morrison (1829-1917) amerikai fogorvos bejelenti szabadalmát a "fogászati gépre". Egy lábbal hajtható fogfúró szerkezetről van szó, melynek fúrója 2000/perc fordulatszámmal működik.
1872-ben került piacra ez a készülék, mely forradalmasította a fogászatot. A Morrison-féle fogászati gép három évtizeden át uralkodó helyzetben maradt a fogorvosi gyakorlatban,
és csak fokozatosan szorult háttérbe az elektromos berendezésekkel szemben. A lábbal hajtható fúró használata nagy ügyességet igényelt, minthogy a szakembernek egyszerre kellett
egyensúlyt tartania és a fogat kezelnie. A fúró hamarosan a fogorvosi munka félelemmel övezett jelképe lett.
John Greenwood (1760-1819) már 1790-ben konstruált egy lábbal hajtható fogfúró készüléket a rokka mintájára, ami azonban nem keltett különösebb figyelmet. Később gőzzel hajtott szerkezetet
készítettek ilyen célra, de ez sem terjedt el.
1869-ben Morrison öntöttvasból fogászati széket készített, amelyet minden irányban be lehetett állítani. Az 1880-as évektől alkalmazták a hidraulikus elv szerint működő, olajpumpával
mozgatható fogorvosi széket.
Az első öntöttvasból készült Morrison-féle szék 1872-ből
Nemsokára meglátod :)
A fogorvosi rendelőnk könnyen egy csendes utcában, közel a főbb közlekedési csomópontok közelében helyezkedik el, a XI. kerületben. Részletek